Mit ad az ártatlanság fénye?

 

Mit ad az ártatlanság fénye?

Tehát valójában a bennünk lévő ártatlanság előtt hajolunk meg. És ez az ártatlanság az, amely a megvilágosodásotokat adja. Ahogy tegnap mondtam, a fény ártatlansággal rendelkezik. De ez a fény tudás nélkül ártatlan. De a ti fényetek tudással rendelkezően ártatlan. Mindig azt gondoljuk, hogy aki tudással rendelkezik, az soha nem lehet ártatlan, soha nem lehet egyszerű. És az az elképzelésünk az ártatlanságról, hogy az ártatlan embert mindig rászedik, becsaphatják, és mindig kihasználhatják. De az ártatlanság az egy erő; ez egy olyan erő, amely megvéd, és amely a tudás fényét adja.  A tudás, amivel világi értelemben rendelkezünk az az, hogy hogyan zsákmányoljunk ki másokat, hogyan csapjunk be másokat, hogyan csináljunk belőlük pénzt, hogyan csúfoljunk ki másokat, hogyan nézzünk le másokat. De az ártatlanság fénye az a fény, amely miatt tudod, hogy a szeretet a legmagasabb dolog. És megtanít arra, hogyan szeressetek másokat, hogyan törődjetek másokkal, hogyan legyetek gyengédek másokkal. Ez adja nektek a belső fényt is. Ez pontosan az ellenkezője annak az „avidya”-nak (tudatlanságnak), amellyel ebben a világban rendelkezünk. Pont az ellentéte.

A kinti „avidya” megtanít minket a versengésre, arra, hogyan nyomjuk el a másikat. Mivel ez („avidya”) félelemmel rendelkezik, ezért bizonytalan. Ez a tudás egyáltalán nem biztos. Ha lenne biztonsága, nem így viselkedik. De az ártatlanság fénye mindent tud. Nincs benne félelem. Amikor azt mondjuk: „A gyerekek ártatlanok”, akkor azt akarjuk mondani, hogy rendelkeznek az ártatlanság erejével. Sokszor észrevették az emberek, ha egy gyerek leesik a magasból, nem hal meg; míg egy fiatal felnőtt sokkal kevésbé magasról leesve meghalhat. És a gyerek nem fél zuhanás közben. Csak élvezi, mintha ejtőernyővel jönne le, szépen. Aztán amikor leesik, akkor is csak felkel, nevet, mosolyog mindenkire. Nem érti, miért aggódik mindenki. Mert ebben az ártatlanságában tudja, hogy vigyáznak rá, védik. Tudja, hogy van egy hatalom, ami sokkal magasabb nála, és nem kell aggódnia. Aztán elkezdünk ötleteket ültetni a gyerek fejébe, és így kezdi elveszíteni az ártatlansága erejét, és gyáva lesz. Ravasz fickó lesz belőle. Igazságtalan személyiséggé válik.

De mégis azt mondanánk, hogy a gyermekek ártatlansága bizonyos értelemben a tudatlanság ártatlansága, mert nem ismerik az élet veszélyeit. De az ártatlanság fénye ismer minden veszélyt. És azt is tudja, hogyan szabaduljon meg tőle, azt is tudja, hogyan kell elkerülni egy ilyen embert.

Volt egy bölcs ember, aki egy lépcsőn ment fel, és egy buta ember jött lefelé, egy bolond ember. Tehát az ostoba emberek mindig agresszívek, ez az egyik jel, mert kisebbrendűségi komplexusuk van. Tehát a bolond azt mondja a felfelé jövő embernek, azt mondja – mert az egyiknek félre kellett húzódnia – tehát azt mondja: „Nem húzódok félre bolondoknak!” Ezt mondja a bolond. Így hát a bölcs azt mondja: „Én igen”, és félrehúzódott. Így az ártatlanság fénye megmondja, meddig menj el egy személlyel, meddig beszélj valakivel, meddig engedd át magad egy másik ember személyiségének vagy problémáinak. Ellenkező esetben visszahúzódik. Megérti, hogy ez az úriember egy buta bolond, ezért "elkerülök egy ilyen bolondot". Nem figyel oda egy ilyen emberre. Nem törődik egy ilyen emberrel. Ez az ártatlanság fénye, amely megkülönböztetőképességet ad, meddig menj el másokkal. Szeretni valakit, sokan vannak, akik szeretnek. Rendben! A másik személy megrúghat, megüthet, zavarhat, borzasztóan megszállottá válhat, de te mégis csak őrülten szerelmes vagy ebbe a személybe, önbecsülés nélkül. Ez azért van, mert nincs… lehet, hogy bizonyos értelemben, világi értelemben, ártatlanok vagytok, de nem vagytok megvilágosodottak és ártatlanok. Amikor megvilágosodottak és ártatlanok vagytok, akkor az ártatlanság olyan erő, amely mindenekelőtt ítélőképességet ad nektek.

Tegyük fel, hogy egy lámpát veszel a kezedbe, most már tudod, hogy kígyóról vagy kötélről van szó, de ha nincs fény a kezedben, nem látsz. De akkor is ha mondjuk, hogy egy kígyóról van szó, elmenekülhetsz, de ha buta bolond vagy, azt mondod: „Rendben, gyere és harapj meg. Szeretném látni, hogyan működik." De ha megvilágosodott ember vagy, akkor azt mondod a kígyónak: „Most hagyj egyedül. Rendben? Viszlát." És a kígyó tudni fogja, és elmegy. Vagy ha a kígyó gonosz, csak ránéztek a kígyóra, és lehet a kígyó elszalad.

Tehát ez az ereje az ártatlanságnak, nagyon-nagyon fontos dolog, és ez csak a megvilágosodásunk révén jut el hozzánk. Tehát mondjuk olyan állapotban vagyunk, amely tudatlan és ártatlan – ártatlan és tudatlan. Ekkor az emberek nem ártatlanok vagy tudatlanok, hanem nem megvilágosodottak  – ezért ravasszá válnak! Ha nem rendelkeznek mindkét tulajdonsággal, akkor nem tudatlanok, van úgynevezett tudásuk, mindenben jók, ismert emberek, intelligenciájuk, nagyszerűségük, úgynevezett tájékozottságuk miatt! Tehát az ilyen embereket nevezhetnénk a világi értelemben vett tudás birtokában lévőknek, de nincs ártatlanságuk.Tehát módszereket kezdenek kidolgozni, az ott lévő ártatlanság, amely egy kicsit kontrollálja az ilyen elmét, elvész. Mert szerintük az ártatlanság butaság, értitek? Nem tisztelik az ártatlanságukat. Tehát elkezdik manipulálni az embereket, erőszakos, káros dolgokat tesznek, csúnya, szarkasztikus dolgokat mondanak. Mindezeket, és az agy így kezd dolgozni, mert nem tud visszatérni az ártatlanságához. Tehát nem szeretjük az ilyen embereket, később nem akarunk velük lenni. Aztán olyan elméleteket gyártanak, hogy: „Magasabbrendű emberek vagyunk, kiválasztott emberek vagyunk, jobb emberek vagyunk”, majd mindezeket az ötleteket kidolgozzák. Aztán összefognak ők, mindannyian.

Tehát a tudatlanságot úgynevezett tudásként adják hozzá. Belül teljes a tudatlanság, kívül tudás. Ez így összegződik. Nem akarják a bensőjüket keresni. És elégedettek a külső, úgynevezett tudásukkal. És így folytatják, majd ha egyszer betörik a fejüket, akkor rájönnek: „Ó Istenem, mi volt az? Odabent teljes a sötétség." Nem élhetünk úgy, hogy minden ablak hermetikusan zárva van, és kint süt a Nap. A fénnyel rendelkeznünk kell, hogy saját szemünkkel lássuk, mik vagyunk, mik az erőink, meddig juthatunk el, hogyan dolgozzuk ki magunkat, életünket, céljainkat?

Most a megvilágosodás, ahogyan az itt látható fényeknek a fénye, vibrációkként, csaitanyaként, fényként nyilvánul meg bennetek. Tehát maga a chaitanya a fény. De a különbség e fény és a fény között az, hogy ez csak a szemedre vonatkozik. Azt fogja megmutatni, hogy ez egy kő, vagy egy fa, vagy egy ház, vagy egy ember arca - bármi, de ez a fény nem fogja tudni megmondani, hogy ez az ember jó vagy rossz, hogy ez a háznak jók a vibrációi vagy sem, kedvező-e vagy sem. Tehát nem ad kedvezőséget, a kedvezőség eszméjét.

Hogyan nyilvánul meg az ego a Hamsa csakrán át?

Hogyan nyilvánul meg az ego a Hamsa csakrán át?

A (másik) feléről tudnunk kell, hogy mely más csakrák felelősek az ego megnyilvánulásáért. Az egyik a Hamsa, nagyon fontos a Hamsa. Akkor használjuk, ha ki akarjuk mutatni indulatunkat, közönyünket. Ekkor az ember azt gondolja: „Ó, Istenem, mit tettem ezzel az emberrel?” Így mutatjuk ki a haragunkat, mindig így. Ez a Hamsa, és ezért kell használnunk azt az egyszerű dolgot, amit ‘ghí’-nek nevezünk vagy valami olajosat a fülre, orra, szemre a ‘kajal’-t és erre a részre is. Tegyünk egy kis ‘ghí’-t forró vízbe vagy tejbe, és fogyasszuk el, hogy megnyugtassa az idegeket, és nyugtassa a Vishuddhit, és megnyugtassa azt is, amit általánosságban úgy hívunk, hogy a nyálkahártya, ami kibéleli, ami belülről béleli. Ahogy megnyugtatjuk ujjainkat és kezünket, amikor kiszárad a bőr, meg kell nyugtatni ezt is. Masszírozzátok be, ‘ghí’ ide, ‘ghí’ ide, olaj ide, olaj oda, a fejre. Nos, a modern stílus az, hogy ne kenjük az olajat a fejünkre, így kopaszok leszünk. Kopasz úriemberek, persze lehettek színészek, mint Yull Brynner, de ő rákban halt meg. A nővére a tanítványunk. Vicces frizurákat meg egyebeket csináltattok, és emiatt a modern divat miatt alakult ki az, hogy ne tegyetek olajat a hajra, nem tudom, hogy ez honnan jött. A gyerekeknél is azt mondják, hogy „ne csepegtessünk olajat a fülükbe”, ezek az orvosok, betegeket akarnak teremteni, ne hallgassatok rájuk. Utazás előtt vagy bárhová megyünk, tegyünk olajat a fülünkbe, az orrunkba ne olajat, hanem ‘ghí’-t, és a Hamsa csakrán keresztül védjük a nyálkahártyát, nagyon fontos. Ez az a csakra, amely valóban nagyon sokat segít abban, hogy nyugodtak legyetek. Ma a szanszkritban és sok köznyelvben a ‘ghí’-t ‘mir’-nek hívják, a ‘sneha’ pedig a szeretet. ‘Neha’ is szeretetet jelent. Tehát be kell olajozni, így kisebbek a súrlódások. Tudjuk, hogy a természetben, amikor csökkenteni kell a súrlódást, akkor olajat használunk.

Mint a hajók vízrebocsátásakor, Én is bocsátottam hajót vízre, tudom, mi az, zsírt kell kenni rá, és éppen csak hozzáérsz a hajóhoz, és a hajó elindul, olyan simán a tengerre száll. Gyönyörűen mozog. Indiában banánt tesznek, mert a banán nagyon könnyen beszerezhető, ezért banánt tesznek alá. Itt zsírt használnak, Angliában például zsírt. Tehát ugyanígy magunkat is be kell kenni. A nyelvünket, a hangnemünket, a beszédünket be kell kenni, be kell kenni szeretettel, mert a szeretet olyan erős dolog, amely bárkit magához vonzhat, legyen az akár Hitler is. Ha beszélsz valakivel, vagy mondasz valamit, akkor az legyen a szeretet csokoládéjával bevonva, akkor még ricinusolajat is beadhatsz, Én ezt teszem. Tehát mindezeket a dolgokat a maga lényegében kell érteni. Azaz, ne legyünk olyan buták, mint a többi ember. Jógik vagyunk, és ideális életet kell élnünk, amely dinamizmus minden formájában nyilvánul meg, és nem pazaroljuk el ezt a nagyszerű áldást, amit kaptunk.

Mi az önmegvalósulás?

Mi az önmegvalósulás?

    Mi is az önmegvalósulás? Láthatjuk, hogy a gerincoszlop alján egy háromszög alakú csont található, amelyet „Sacrumnak” neveznek. Azért hívják Sacrumnak, mert ez egy szent csont, és a görögök tudták róla, hogy az szent. A mi Shastraink és sok más prófécia szerint, ott egy erő lakozik bennünk, a saját erőnk, a sajátotok, amit Kundalininek hívnak. „Kundalini”-nek hívják, mert három és félszer van feltekeredve. Egy fordulatot "kundalnak" nevezik, ezért ez a Kundalini. Most ez, ez az erő a sajátotok. Minden emberben benne van, és ha felébresztik, hat központon halad át, és kilép a fejtetőn, amit szanszkrit nyelven Brahmarandhra-nak, angolul fontanel-területnek (kutacs) nevezünk. Áthalad azon a ponton, ami puha volt gyermekkorban, és csak elkezditek érezni azt, hogy hűvös szellő jön ki a fejetekből, és a hűvös szellő árad az ujjbegyeiteken. Megtörténik. Ez egy élmény, amiért nem tudtok fizetni. Nem tudtok. Sok mindenről beszélhetek még, de az nem fog segíteni. Ennek meg kell történnie.

A Kundalininek fel kell emelkednie, és át kell hatolnia a fontanel területen, különben semmi haszna.  Anélkül ezek csak szavak, valami prédikáció vagy valami hasonló. Tehát az, hogy ez megtörténjen, ez nagyon egyszerű ebben a Kali Yugában. Ez valóban figyelemre méltó, mert talán a Kali Yuga miatt az embereknek elegük van abból, ami itt zajlik, és abból ahogyan a dolgok működnek.

Mit is tesz (a Kundalini)? Áthalad hat központon. A hat központ, ezek a mi testi, mentális és érzelmi lényünket és lelki lényünket is szolgálják. Tehát amikor áthalad ezen a hat központon, táplálja ezeket a központokat, integrálja ezeket a központokat, és végül áthalad ezen, és belép az isteni szeretet mindent átható erejébe, amelyet „Paramchaitanyának” neveznek. Nevezhetitek „az isteni szeretet mindent átható erejének” vagy bármi másnak, a név nem számít.

    Van körülöttünk egy nagyon finom erő, ami vigyáz ránk, ami vezet minket, ami segít, ami a torziós terület. Miközben megkapjátok az önmegvalósulást, az történik, hogy megismeritek az abszolút igazságot, az abszolútot! Bármi, amit tudni fogtok az abszolút, nem lesz kétségbe vonható, vitatható. Úgy értve, hogy az elkezd folyni az ujjbegyeiteken. Elkezd áramolni az ujjbegyeken, és  a központjaitokat fogjátok érezni az ujjbegyeken. Most ezek öt, hat és a hetedik, öt, hat és a hetedik központ. Most nem térek ki minden részletre. De amikor elkezditek érzékelni ezt az egész érzést, amit Adi Shankaracharya „szpand”-nak nevezett, akkor érezni fogjátok az igazságot, a valódi igazságot.

    Például tegyük fel, hogy az irodában van valaki, aki csaló, nagyon jól öltözött, nagyon jól beszél angolul, nagyon szépen viselkedik. Hogyan láthattok át rajta? Csak tegyétek a kezeteket az asztal alá, és bizonyosodjatok meg róla magatok. Azonnal valami égető érzést fogtok érezni, vagy valami, minek hívjátok, zsibbadást és tűszúrást érezhettek. Ilyen érzés kelthet bennetek. Valamint azt is érezni fogjátok az ujjaitokon, hogy mely központjaival van baj. Ez az abszolút tudás mindenről. Nem csak arról van szó, hogy tudjuk, hogy rossz vagy jó ember, hanem hogy mik a betegségei. Tegyük fel, hogy valamilyen betegségetek van, azt az ujjaitokon fogjátok érezni. Az ujjbegyeiteken. Tudni fogjátok, hogy ez a saját betegségetek, és ha tudjátok, az hogyan gyógyítható, akkor másokat is meg tudtok gyógyítani, mert eggyé váltok az egésszel. Egy nagyon kollektív személyiséggé váltok.

Hogyan alapozzuk meg a vibrációinkat?

 

Ezt a technikát Shri Mataji adta az indiai jógiknak, hogy egy hét alatt megalapozódjanak a Sahaja Jógában.

Mi a Lélek?

 

A lélekről

Ez a legértékesebb dolog, ami bennünk van. A lélek értéke felbecsülhetetlen, és ezért hívják örök értékkel bíró dolognak. Mivel végtelen, nem lehet megmérni.

A Mindenható Istenről azt mondjuk, hogy Sat-Chit-Anand. A Sat az jelenti igazság. Az igazság, ahogy mi értelmezzük, az emberi terminológia szerint relatív, de a Sat, amiről én beszélek, az abszolút, ahonnan minden kapcsolat indul. Elmondok egy példát, hogyan kell érteni. A Földön vannak óceánok, folyók, és mindenféle vizek. De a Föld körülveszi mindet. Ha nem lenne a Föld Anya, akkor nem létezhetne ezek közül egyik sem. Tehát azt mondhatjuk, hogy a Föld Anya a támasza minden olyan dolognak, ami rajta létezik. Körülvesz bennünket, az atomokban létezik, a hatalmas hegyekben létezik, mivel az elemek részei ennek a Földnek. Ugyanígy a Mindenható Isten, a benne lévő Sat rész, az igazság minden dolog támasza, amelyet megteremtettek, vagy nem teremtettek meg. Egy másik példa, amit megpróbálhattok megérteni. Hogyan lehet a Sat a Purusha, az Isten, aki ténylegesen nem vesz részt a teremtésben, de Ő a katalizátor. Az erre vonatkozó példa az lehet, hogy Én végzek el minden munkát, Én teremtek meg mindent, de fény van a kezemben. A fény nélkül nem tehetek semmit. A fény a munkám támasza. De a fény semmilyen módon sem tesz semmit azzal kapcsolatban, amit én teszek. Ugyanígy, a Mindenható Isten csak egy tanú, mint a fény.

De a másik tulajdonsága a Chitta, a figyelme. Amikor izgatott, van egy nagyon jó szanszkrit szó erre, sphuran, akkor pulzál, amikor pulzál, amikor pulzál a figyelme, akkor a figyelmén keresztül elkezd teremteni. És van egy harmadik tulajdonsága is, amit Anandnak hívunk. Az Anand az öröm érzete, amit a Saját észlelése, a Saját teremtése által érez. Az öröm, amit érez. Mindez a három dolog, amikor elérnek egy nulla pontot, ahol találkoznak, akkor Brahma alapelvévé válnak. Amikor eggyé válnak, ahol teljes csönd van, semmi sem teremtődik, semmi sem nyilvánul meg. De a figyelem eggyé válik az örömmel, mivel a figyelem eléri az örömet és beleolvad, és az öröm eggyé válik az igazsággal. Ennek a három tulajdonságnak a kombinációja különválik és három jelenségtípust hoz létre. Az Anand, az öröm Istenben együtt mozog a teremtésével és az igazsággal. Amikor az öröm elkezd mozogni a teremtéssel, akkor a teremtés elkezd lefelé mozogni az elsőről, az igazság szintjéről az asatra (valótlanság). Az igazságról (sat) a valótlanságra, a mayára, az illúzióra. Ekkor elkezdődik a teremtés a jobb oldalon. A kreatív erők elkezdik megvalósítani, és amikor elkezd megvalósulni benne az öröm, ami a bal oldalon van, ami Isten érzelmi oldala, akkor szintén elkezd durvábbá és durvábbá válni. A teremtés elkezd durvábbá válni és a benne lévő öröm is elkezd durvábbá válni és az igazság (Sat), Isten fénye szintén durvábbá és durvábbá és egyre durvábbá válik, amíg el nem éri a szintet, ahol azt mondhatjuk, hogy a tamoguna teljes sötétsége van, a kreativitás teljes teremtése, és ahol az öröm teljes szunnyadása létezik. Érthetőbb? Értitek most már Mahakalit, Mahalakshmit és Mahasaraswatit?

Ez az, amiért Krisztus azt mondta, hogy “Én vagyok a fény.” Mert ő képviseli a Satot, Isten fényét és Isten fénye teljesen durvává, szunnyadóvá, halottá válik, amikor eléri a teremtés hetedik szintjét. Ezek a dolgok egyre mélyebbre és mélyebbre mennek, egyre durvábbá és durvábbá válnak. Ez a parabola egyik fele. A parabola másik fele akkor kezdődik, amikor visszaemelkedünk a Mindenható Istenhez. Ez a durva szint fokozatosan egyre magasabb, és magasabb, egyre finomabb és finomabb lesz. Ebben a finomodási folyamatban végül azt látjuk, hogy a fény az evolúciós folyamatért dolgozik. A durva részek fokozatosan megvilágosodnak. Azt látjátok, hogy az alacsonyabb szinten lévő állatok nem annyira megvilágosodottak, mint a magasabb szinten lévő állatok. Fokozatosan még az öröm is egyre finomabbá és finomabbá válik, azt mondhatjuk, hogy gyönyörűvé. Az emberi öröm sokkal csodálatosabb, mint az állatoké. Tehát az öröm is elkezdi megváltoztatni a megnyilvánulását, abban az értelemben, hogy egyre több és több és nagyobb mértékű örömöt kezdtek látni. Például egy kutya számára a szépség vagy az illedelmesség semmit sem jelent. Tehát, amikor elértek egy szintet, amikor emberek vagytok, kifejlődtök eddig, akkor ti vagytok a Sat, ami a tudatosság, ugyanilyen mértékig kifejlődik bennetek az öröm is, és ugyanilyen mértékig a kreatív tevékenység is megnyilvánul bennetek.

Nos látjátok, Isten kreativitása hogyan jut az emberek kezébe …amikor megfordul. Hogyan kerül Isten öröme az emberek kezébe, és hogyan jut az Ő fénye az emberek szívébe, mint a lélek. Gyönyörű. Ezen a szinten, amikor emberekké váltok, azt mondják, hogy az embereknek lelke van. Ez nem azt jelenti, hogy másokban nincs meg, de a fény csak az emberekben világít. Emiatt a fény miatt beszélünk vallásokról, Istenről, és örök dolgokról.

De embernek lenni nagyon ingatag állapot, mert ezen a szinten csak egy kicsit kell erre az oldalra ugranotok, miközben erre vagy arra az oldalra próbáltok ugrani, mert ez az ugrás nem lehetséges addig, amíg a tudatosság el nem ér arra a szintre, ahol függetlenné váltok és ebben a függetlenségben megtaláljátok a saját dicsőségeteket. Ez az a pozíció, mert a dicsőségetek addig nem lehet a tiétek, amíg nem vagytok függetlenek. Amíg rabszolgák vagytok, vagy valami durva dolog tart fogva, hogyan élvezhetnétek ezt az örök örömet, ami bennetek van? Tehát, még inkább meg kell nyitni magatokat ennek az örömnek azáltal, hogy egyre jobban és jobban megnyitjátok magatokat, egyre finomabbá és tisztábbá váltok, hogy érezhessétek ezt az örömet.

Ha egyszer megértettétek ezt a pontot, hogy az önmegvalósulás után, amíg ez a három dolog nem olvad egymásba, nem érezhetitek, hogy megalapoztátok önmagatokat. A bennetek lévő örömet a tudatosságotokon keresztül kell éreznetek, különben nem tudjátok érzékelni. Ha nincs szemetek, akkor hogyan láthatnátok? Ha nem vagytok tudatában, hogy láttok Engem, akkor hogyan érezhettek Engem. Ha nem vagytok tudatában, hogy éreztek Engem, akkor hogyan láthatnátok? Ha nem vagytok tudatában, hogy hallotok Engem, akkor hogyan érthettek meg Engem? És amikor ez a tudatosság elér hozzátok, csak akkor ébred fel bennetek ez az öröm, mert csak a tudatosság ezen finom érzésein keresztül fogjátok magatokba szívni az örömet. Ahogy most éreztétek, amikor azt mondtátok “Ó, milyen csodálatos dolog!”, nagyon boldognak éreztétek magatokat. Érzitek ennek a teremtésnek az örömét, ami itt van. És az ember a teremtésnek a csúcsa.

De a legfőbb dolog egy apróság, igen apró, nagyon kis távolság, amin gyorsan át lehet haladni, de az egyetlen dolog, hogy ezt a három dolgot kombinálni kell. És ez az, amiért úgy látom, hogy még ha meg is kapjátok az önmegvalósulást, nem érzitek a csendet, mert nem váltatok a fénnyé. Nem érzitek az örömet, mert nem váltatok az ananddá, ami lényetek bal oldala. Mindenben van öröm. Csak emberként kezditek el látni az örömöt a mintákban. Látjátok, hogy ha egy fa kérgét lehántották, ha feltárjátok, látjátok a mintákat, látjátok a durvaság és finomság harmóniáját, elkezdtek belelátni az anyagba, és elkezditek látni a teremtésének az örömét. De most, az önmegvalósulás után elkezditek érezni a teremtés örömét, a teremtés csúcsát, ami az ember. És ez az, amiért egy Sahaja jóginak meg kell értenie, hogy ha megpróbál barátságos lenni, érdeklődik, belebonyolódik egy emberbe, aki alacsonyabb szinten van, akkor sohasem kaphat örömet attól az embertől.

Az egyetlen dolog, amit tehet, hogy megpróbálja magasabbra emelni azt az embert, a saját szintjére, hogy megérezze ugyanazt az örömet, amit ti is éreztek. Tegyük fel, hogy egy művész feleségül vesz egy vak lányt, annak mi értelme van? Nem tudja ennek az embernek a művészetét élvezni. Ugyanígy, ha titeket érdekel a saját családotok, a kapcsolataitok, barátaitok, az első dolog és a legmagasabb, és a legnagyobb dolog, amit adhattok nekik, ha megadjátok nekik az önmegvalósulást, ami a lélek örömét jelenti. Mutassátok meg nekik a lélek örömét, ami a legértékesebb.

És ez az oka, amiért az emberek pislákolnak, piszmognak és kényelmetlenül érzik magukat. Nagyon könnyen elvesztik az örömüket, apró dolgok miatt, elmúlik, vége. Olyan ez mint az óceán előttetek, és Én ott vagyok, és azt akarom, hogy mindannyian belemerüljetek és élvezzétek. Mindannyiótók számára van, az egész dolog a ti örömötökért jött létre.

Finomabbá és finomabbá kell válnotok. Észrevettétek, hogy nagyon sok időt pazaroltok el itt durva dolgokra.

Hogyan fejlődik a Hamsa csakra?

Hogyan fejlődik a Hamsa csakra?

Shri Mataji: “A Hamsa csakra a Vishuddhi és az Agnya között található, látjátok, egyértelműen így helyezkedik el. De a Vishuddhiból sok ideg jön, amelyek áthaladnak a Hamsán és itt kötnek ki. Nem mindegyik megy az agyba. Vagy azt is mondhatjuk, hogy ebben a pillanatban, ezen a ponton véget ér minden reakciónk, amit ti reflex reakcióknak neveztek. Tételezzük fel, hogy most valami rossz szagot érzek, akkor befogom így az orrom, vagy ha nem hallok, akkor  csak így tartom a fülemet; vagy ha valami koszos dolgot látok, vagy ha valami felháborítót látok, a szemem automatikusan becsukódik. Ha valaki megpróbál egy gombostűvel megszúrni, én azonnal… spontán módon, ez mind be van építve az Én rendszerembe és a ti rendszeretetekbe is, hogy reflexekkel reagáltok.

Nem feltétlen történik ugyanígy az állatoknál. Az állatok különbözőek. Egyes állatoknak egyfajta reflexei, másoknak másféle reflexei vannak. De mi különbözőek vagyunk, és a reflexeink gyakorlatilag mind egyformák. Nem egyéniek. Nincs sok különbség a reflexeink között. Legfeljebb kondícióink miatt valaki azt mondhatja, hogy „Jaj!”, más azt, hogy „Ó!”, valaki esetleg olyat mond, ami ettől eltér. De a reflexek  ugyanazok.

Amíg a reflexekkel reagálunk, nem kell a megkülönböztetőképességünket használnunk. Ezután kezdődik az ítélőképességünk szerepe. Az ítélőképességünk akkor kezdődik, amikor ezt a két csatornát használjuk, amelyek itt találkoznak, anélkül, hogy az Agnyát érintenék. Tehát amikor ez a két nádi találkozik itt, az történik, hogy a tapasztalatainkon át kezdünk látni. Az első egy reflex, egy automatikus reflex válasz. A második az, amikor tegyük fel, hogy azt mondod egy gyereknek: „Most ez forró; ne tedd oda a kezed!” Nem fog rád hallgatni. Ha a gyerek megtapasztalja, kialakul a reflex és annak a kondíciója. Így épülnek belénk a (tanult) reflexek. Hasonlóan épülnek be (a reflexek) más kondíciókkal is, mint például egy országban, ahol feltételezzük, hogy létezik a rasszizmus, vagy egy olyan országban, mint a miénk, ahol kasztrendszer van. Ami miatt aztán az ember a gyermekkorából tanultak alapján reagál. Mindezek a kondíciók a jelen születésedre vonatkozhatnak. Tegyük fel, hogy előző életedben Afrikában születtél. Ma fehér bőrrel születtél, és az afrikaiakat lenézed.

Mindezek a kondíciók beépülhetnek a Hamsa csakrába, amelyek az elme képzéséből származnak. Mondhatjuk úgy is, hogy az elme tapasztalatait, a társadalom tapasztalatait, a tudásotokat, a műveltségeteket, a kondicionáltságotok módját lehet beépíteni ide – a Hamsa csakrába. És az olyan dolgokra reagál, amelyeknek nincs jelentősége. Ha azt mondod… „Utálok valakit!” Miért? Mert az a személy kék farmert visel, vagy valami ilyesmi; vagy mondhatsz zöld inget is. Mert ez az elmédbe így épült be. Vagy néha az is, hogy szerelmesek lesztek, ugyanúgy  a kondíciókból fakad. Tegyük fel, hogy régen találkoztál valakivel, akinek mondjuk kék szeme volt, és kedves volt hozzád. Ezért  az olyan emberek, akiknek kék szeme van, el fognak bűvölni. Nincs tiszta elképzelés a szépségről; nincs tiszta elképzelés a boldogságról; nincs tiszta esztétikai elképzelés. Mindez kondicionáltság. Néhány ember számára valami gyönyörű; másnak nem az.

Tehát ez az a hely, ahol mindkét nádi közötti kereszteződés található, és itt a Hamsa a Kundalini felemelkedésének útján kívül helyezkedik el. Bizonyos értelemben kitüremkednek ide, a Kundalini útján kívülre. Ez nagyon meglepő. Amikor a Kundalini emelkedik, a Vishuddhiból közvetlenül az Agnyába megy. Most akkor hogyan javíthatjuk a Hamsánkat? Ez egy nagy probléma, mert ha a Hamsánk beteg, túlkondicionált, a Kundalini nem tud dolgozni rajta; csak feladja. Nos, a Hamsa számára mindezeket a fizikai módszereket használjuk. Mint mondtam, tegyetek ghít az orrotokba. Gondozzátok, legyen megfelelően táplálva. Mert ha a Kundalini, túlságosan próbálja megcélozni a Hamsát, akkor annak gondot fog okozni. Gondot, mert mivel időnk nagy részét úgy töltjük, hogy a Hamsa kiszárad, – az ún. hámsejt, ami béleli, kiszárad.. Amikor a Kundalini felemelkedik, talán inkább problémát okoz amiatt a szárazság miatt – talán. Ezért van kívül tartva, de van hatása abból a szempontból, hogy még ha a fény kívül is van, az akkor is rávetődhet.

Tehát nem a Kundalini befolyásolja közvetlenül a Hamsát. Olyan ez, mint amikor a Kundalini felébred, most ti magatok is látjátok, hogy az ember, legyen az világos vagy sötét bőrű, mégiscsak emberi lény. Rájöttök erre, és a Hamsa kitisztul. Aztán látjátok magatokat, hogy "Ó, én nagyon egoista vagyok!" Az Agnyátokon keresztül kezditek magatokat látni, és meglátjátok majd, hogy „Olyan kondicionált vagyok!” Tehát mérlegeltek, és így korrigáljátok a kondicionáltságotokat. Ez az, ami a Hamsa csakra.

Tehát a Hamsa csakrát nem lehet rendbe tenni csak azzal, hogy önmegvalósult lelkek vagytok, de hat rá az, hogy a Kundalinitek felébredt. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a megkülönböztetőképesség azonnal kifejlődik, amikor a Kundalini felemelkedik. Ez nem így van. Nem. Tudatosan kell nekilátni, hogy azt kiépítsétek magatokban. De amint kiépült – például az Én megkülönböztetőképességem abszolút. Én egyszerűen csak tudom valamiről, hogy mi az. Látod, itt (Shri Mataji a Hamsára mutat), az Én kondicionáltságom abszolút, egy a Kundalinivel, egy a valósággal. De az emberi lények számára ezt a megértésnek kell tükröznie. Mint egy gyerek, aki megérint valami forrót, akkor az forró. Ez most süt, mert felforrósodott.

Tegyük fel, valakinek a jobb szívében van negativitás. Rendben, a jobb szívben van negativitás, ami azt jelenti, hogy bizonyos dolgoktól szenved. Meg kell bizonyosodnotok erről. Ha  megkérdezed tőle: „Nem vagy asztmás véletlenül?” Azt mondja: "Igen, honnan tudod?" "Azért tudom, mert az ujjam égett, az jelezte, ezért tudom, hogy az vagy."

De tételezzük fel, hogy valakinek asztmája van, és ebben (Shri Mataji a Hamsára mutat) részt vesz a Kundalini, akkor azonnal asztmát kaptok. Értitek? Addig nem kondicionálódunk, amíg az át nem megy, vagy át nem szűrődik a gondolkodásunkon és megértésünkön. Megértettétek? Nem működhet. Ennek az az oka, hogy megszűri a kollektív tudatosságotokat. Ellenkező esetben, ha egy AIDS-beteg ember közelébe mész, és kollektíven tudatossá válsz arról, hogy AIDS-es. És ha mindezt kondicionálásként szívod magadba, akkor megkapod. De el vagytok választva. Mint aki olvas egy – erről van egy nagyon szép történet, Jerome írta. Mint az ember, aki fogta és elolvasta a Materia Medicát.

Elment az orvoshoz, és azt mondta, hogy „Doktor úr, minden betegségem megvan, kivéve egyet, ami a háziasszony térde.” Azt kérdezte: „Hogy van az, hogy azt nem kaptad el?” “ Mert nem vagyok háziasszony.”

Tehát kondicionálta magát, hogy elkapott minden betegséget. Így betegszik meg sok ember, de hála Istennek van egy szűrő. Ha valakinek valamilyen betegsége van, azt nem kapjátok el, mert kiszűrhetitek.

De a Hamsa csakrára hatással lehetnek a badhák. Ez az egyik probléma, ami akkor történhet meg, ha néhány badha átjut az orron, ha néhány vírus átjut az orron. A hatás azt jelenti, hogy megbetegedhet. De meg kell érteni, mi a különbség a kettő között. Tegyük fel, hogy vírusfertőzés éri a Hamsát.. Bejuthat a Hamsa csakrádba, és arcüreg, vagy egyéb problémát okozhat. Fizikait. De nem lesztek olyanok, mint akitől a vírust elkaptátok. Tehát van egy szűrő. De tegyük fel, hogy van egy személy, aki nagyon hektikus. És kapcsolatba kerülsz azzal a személlyel – nagyon hektikus, így a te Swadisthanád átveheti azt. Kiszámíthatatlanná válhatsz tőle. Amikor együtt vagy vele, rendszertelenné válhatsz. De ami a Hamsát illeti, bárkivel is élsz együtt, a Hamsád nem veszi át annak a teljes hatását, mert létezik egy szűrő.

Tehát most, ha fejleszteni kell a megkülönböztetőképességeteket, akkor tanulnotok, megértenetek kell. Nem jön automatikusan. De az önmegvalósultan  született gyerekeknél a Hamsa annyira fejlett, hogy ők tudják – mi a helyes, mi a helytelen. Mivel a Hamsájuk annyira kifinomult, hogy nem kell sok megértést használniuk. De azoknak, akik most nőnek fel, akik most váltak sahaja jógikká, saját tapasztalataik révén kell megismerniük a Hamsa csakrájukat. Ez is egy szűrő. De egy gyerek tudja, mi a helyes, mi a helytelen, mert a Hamsa csakrája fejlett. Indiában, amikor megszületik a gyerek, szépen megmasszírozzák. Az olajozás a legjobb módja annak, hogy jó Hamsát kapjunk. Beolajozzák a haját, a testét, néhány cseppet az orrába cseppentenek, mindenhova. A fülbe, az orrba próbálnak tenni, és így épül fel (a Hamsa).

Tehát, amit el kell mondani, hogy fizikai oldalról ghível és minden mással kell segíteni a Hamsa csakrát, intellektuálisan pedig úgy, hogy megtanultok dolgokat, a tapasztalatokból tanulva: mit kell tenni, hogyan kell csinálni, hogyan kell kidolgozni, megalapozni. Így fejlődik a Hamsa csakra, és így ad megkülönböztetőképességet. Ezért nagyon fontos a hagyomány. A hagyomány lehetővé teszi a Hamsa csakra fejlődését, és azután elhagytok mindent, ami rossz ebből a hagyományból. Aztán megint megtartjátok azt, ami jó. Átadjátok a saját gyermekeiteknek, a ti gyermekeiteknek, azok gyerekeinek. Tehát a megkülönböztetőképesség jobb azokban az emberekben, akik több tradícióval rendelkeznek, mint azokban, akiknek nincsenek hagyományai.

Például, ma délelőtt arról beszéltem, hogy Nyugaton az emberek  megtöltik a mosdókagylót, és úgy mossák meg az arcukat. Indiában ezt nem tudjuk elképzelni, nem is gondolnánk rá. Úgy értem, az emberek nem tudják, hogy így is lehet csinálni. Mert a hagyomány szerint, ha az arcodat mosod, és a használt víz visszafolyik, akkor minden kosz benne van, és megint ugyanazt a vizet használod. Tehát nem fejezheted be (a mosakodást). Ezért mindig folyó vizet kell használni. Hagyományosan ezt tanultuk. Tehát ez annyira a fejünkben, a belátásunkban van, hogy nem is tudunk ilyen dologra gondolni..

Egyszerű dolog, hogy Muladharát meg kell tisztítani és le kell mosni. Bármelyik indiai tudja ezt, mert biztos volt már valamilyen problémájuk korábban. Akár északon van, délen, keleten vagy nyugaton – kérdezzétek meg tőle. A kedvezőség egy másik dolog. Annyira benne van a hagyományban. De, ha olyan hagyományokkal rendelkeztek, mondjuk, hogy abszurd dolgokat kell csinálni – ilyen hagyományok is lehetnek. Mint a nagyon primitív embereknek, mindenféle nagyon abszurd tradícióik vannak. Azt mondták nekem, hogy ha elmész Ladakhba, ott az a szokás, ha valaki meghal, a halott kezét állandóan a házban tartják. Úgy hiszik, hogy ez segít. De a rossz hagyományok elvetésével, megértjük, hogy azok helytelenek.Tehát minél hagyományosabb vagy, minél ősibb vagy, annál többet tanulsz.

Mint tudjuk, az angolok bizonyos értelemben nagyon hagyományosak, így ők – például, ha egy hölgy jön lefelé, te pedig a hölggyel jössz, akkor a férfi lesz elöl – automatikusan. Csak előre megy. De ha felfelé mennek, akkor a férfi követi őt. Automatikusan így történik, mert hagyományosan azt tanulták, hogy lefelé a hölgy eleshet, vagy ilyesmi, tehát nekünk kell elöl lennünk. Tehát amit az emberek hagyományos szokásainak neveznek, ez adja ezt a Hamsát. És ezek a szokások egyre jobbá válnak a próba-szerencse módszerével tanulva. És így fejlődnek. A sahaja jógik számára, nagyon könnyű elsajátítani ezeket, mert ha látnak valamit: „Igen, ez rossz – nem szabad megtenni – kész.” De az elhatározásnak olyan egyértelműnek kell lennie. Így működik. A Hamsátok rendben lesz. De tízszer mondod nekik, mégis ugyanazt csinálják. Akkor ez azt jelenti, hogy Hamsájuk nem hajlandó elfogadni azt. De táplálni kell, vigyázni kell rá, muszáj – ahogy mondtam, ez a kadzsal is nagyon jó a Hamsa csakrának. Minden kadzsal és az olaj az orrban, fülben - nagyon jó. Mindez segíti. Még az is, amikor, egy  másik személlyel beszéltek, megfontoltan beszélni azt jelenti, hogy olyasmit mondunk, ami nem veszíti el az adott személyre gyakorolt ​​hatását. Mint, ha valami nagyon keményet mondasz, akkor tudnod kell, hogyan semlegesítsd azt, hogy az megmaradjon benne.

Mindez a megfontoltság csak a hagyományok révén is kialakul. Ha olyat találtok, ami kollektív módon hiábavaló egy hagyományban, az kiesik. Tehát a hagyomány áldásai nagyszerűek, de még nagyobbak a Lelked áldásai. És a Lélek áldásai olyanok, hogy a vibrációk révén azonnal felismeritek, hogy valami helytelen. De őszintének kell lennetek, és egyszerűen fel kell adnotok azt. Fel akartok emelkedni, javítani akarjátok a vibrációitokat, ezért bármit megtesztek, amire szükségetek van.”

                                                                                                1987/08/08 New York, USA

Mit ad nekünk a Nabhi csakra?

 

Nyilvános Program, Melbourne, Ausztrália,1991/04/12. Nábhi (részlet)

Most efölött van a harmadik központ, amit Nabhinak hívnak, jelentése köldök. Ez a központja annak, ahol elsajátítjuk az erényeket, ahol az erények megvilágosodnak. Amikor ez a központ megvilágosodik, valóban erkölcsösekké válunk. Nem kell mondanunk: „Most ne csináld ezt, és ne tedd azt”. Csak azzá válsz. Mint egy szent, egy igazi szent nem tesz rosszat.
Ugyanúgy, amikor az ember megkapja az önmegvalósulását, ennek a központnak köszönhetően teljesen kiegyensúlyozottá válik: kiegyensúlyozott a családi életében, a feleségével, a gyermekeivel, kiegyensúlyozott a politikával, a gazdasággal, kiegyensúlyozott a társadalommal kapcsolatban, kiegyensúlyozottá válik mindazokkal az emberekkel, akiket ismer; nagyon kiegyensúlyozottan kezd el viselkedni. Nem viselkedik egyoldalúan.. Például valaki nagyon kötődhet a feleségéhez, viszont másoknak próbál ártani. Vagy valaki, aki nagyon kötődik másokhoz, árthat a feleségének. Tehát ez egyfajta egyensúlyt teremt, és aki ezt eléri, olyan személyisége alakul ki, amelyet királyinak nevezünk. Ilyen szintű méltóság alakul ki az emberben. Manapság azt tapasztaljuk, hogy gyermekeink elvesztették az erényeiket, a mi gyerekeinknek nincs meg ez a királyi méltósága. Nagyon felszínesek lettek, csak az anyagi dolgok érdeklik őket. Apró, apró dolgokért küzdenek. Nem csak a gyerekek, de még a felnőttek is ilyenek, és az energiájukat próbálják vesztegetni, harcolnak valamiért, ami annyira haszontalan. Tehát ennek a központnak a megvilágosodásával megérted az anyag értékét. Az anyag értéke pedig a következő: először is van esztétikája, másodsorban pedig csak az anyagon keresztül tudjuk kifejezni a szeretetet. Ha szerettek valakit, adtok neki valamit, egy kis virág is kifejezheti a szeretetet. Bármivel kifejezhető a szeretet az anyagon keresztül, és akkor nagyon nagylelkű és nagyon kedvelhető emberré váltok. Vannak, akik úgy érzik, hogy ha nagylelkűek lesznek, csődbe jutnak. Nem így van. Ellenkezőleg, ha kinyitjátok az egyik ajtót, nem jön be levegő, de ha kinyitjátok a másik ajtót is, az összes levegő keringeni kezd. Ugyanígy, amikor az ember nagylelkű, annyi áldást kezd kapni, mert ő is kapcsolatban áll az istenivel. Csak csodálkozik, nem tud majd mit kezdeni a birtokában lévő dolgokkal, és elkezdi másoknak adni azokat. Annyi mindenről mesélnek nekem az emberek, csodákról, anyagi csodákról még a munkájukban is, vásárláskor, a vásárlásaik során, ahogyan csodák estek meg velük.  Ez nem más, mint az, hogy ez a csakra megvilágosodott. És ez a központ adja bennetek a becsületességet. Ez a becsületesség nem kényszerít senki mást, ez csak maga a tisztesség, amely nem parancsol semmit és nem követel semmit, de tiszteletreméltó személyiséggé tesz. És amint ezt kezditek igazán megérteni, azt mondjátok majd: “Nézzétek ezt az embert!”. Valaki azt mondta nekem ma, hogy az irodában az emberek megkérdezték tőle: "Hogy vagy ilyen méltóságteljes?" Azt mondta: „Nem tudtam, hogy méltóságteljes vagyok.” "Nem, nem csinálsz semmit méltóság nélkül, és mindent úgy csinálsz, mint egy gyerek." Tehát van egy gyermeki méltóság, amelyet kifejleszthettek magatokban, és ez egy gyönyörű dolog, ami megtörténhet, valójában angyali.